Tompos Kátya - Holdjárat

Néha még az égen járok, ha űz a hiányod
S te valahol máshol jársz
Láthatatlan állomáson, néma sötétben
Sok elveszett lélek vár

Mind sorban áll
A holdjáratra vár
Miért nem jön már?
Tán erre nem jár

Feltűzném a szívem az égbe, a világtól védve
S ha egyszer majd arra jársz
Hallod ahogy dobban érted, hát sietned kéne
Mert tudod, hogy csak rád vár

De miért lenne fenn?
Ha nálad pihen
Szüntelen
Reménytelen

Legyen a szemeid kékje a csillagok fénye
Többé már el nem tévedek
Legyen az angyalok szárnya tenyered ágya
Ráhajtanám megfáradt fejem

Miért nem hiszed
Hogy nincs nélküled
Csak veled
A világ felett

Egy elvarázsolt bolygón élek, maradnék végleg
Ha itt lennél még velem
Átrepülnék száz világot, tengernyi álmot
Csak tudnám, hogy ott leszel

Szívem míg jár
Egy holdjáratra vár
Hogy vigyen tovább
Az álmaim után