Locomotiv GT - Az eső és én

Az eső ezer szöget ver rám,
szöget üt a szélben síró fán.
Rámszögezi bánatterhét,
de te nem jössz, hogy levennéd.
Az eső csak hull, egyre hull.

Feketén dobol a ház falán,
ablakszemek könnyeznek dalán.
Rámzárja a magány ajtaját,
de te nem jössz, hogy kinyitnád.
Az eső csak hull, egyre hull.

Ha a felhőt szerteoszlatnád,
mint egy virág, úgy hajolnék rád.

Az eső kopog szívem helyén,
sötétből rak falakat körém.
Megvakítja éjszakámat,
de te nem jössz, hogy fényt lássak.
Az eső csak hull, egyre hull.

Ha a felhőt szerteoszlatnád,
mint egy virág, úgy hajolnék rád.